A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
A magyarországi haszid zsidó közösség.
A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. A mozgalom alapítója, Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre helyezte a hangsúlyt. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.
A haszidizmus Magyarországra Galícia irányából érkezett, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen jelen volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A 20. század első felében a szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.
A magyarországi haszidizmus különböző irányzatokból állt, amelyek közül több is jelentős hatással volt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is fontos szerepet játszottak a magyarországi haszidizmusban. Ezek az irányzatok mind egyedi vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.
A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. A zsidó lakosság jelentős része, beleértve sok haszidot, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon továbbra is létezett, még a holokauszt után is, noha jelentős mértékben csökkent. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újjáéledt, és a rendszerváltást követően a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten több haszid imaház és közösség működik, amelyek folytatják a haszid hagyományok ápolását. Bár kicsi közösségekről van szó, ezek a haszid közösségek szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyar zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek létszáma az elmúlt évtizedek során csökkent, mégis a mozgalom továbbra is jelentős része a magyarországi zsidó vallási életnek. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.
hasidic rabbi Report this page